*Ana szemszöge*
Igen tudom,hogy Josh nem énekel,de nekem amióta csak megláttam,ő tetszik és mindig arról álmodoztam,hogy egyszer ő lesz a barátom.-Hová szeretnél menni?Mozi,étterem,park,strand?-mosolygott rám Josh.
-Strand,de nincs bikinim.De mikor jöttünk,láttunk innen nem messze egy bikini árust.Ott veszek egyet és mehetünk.-mosolyogtam vissza.Amikor odaértem egyből megpillantottam egy csíkos bikinit és fel is próbáltam.Nagyon tetszett,de vacilláltam rajta,hogy megvegyem-e.Végül a kasszához mentem és kifizettem.Illetve csak akartam volna,de Josh elém ugrott,hogy majd ő fizet.Tovább mentünk,ahol megláttam egy nagyon szép szoknyát.Odarohantam és ott még többet láttam.Végül egy élénk piros színűt választottam,amikor pedig Joshra pillantottam egy hatalmasat nevettem.Egy mexikói kalap volt rajta,amiben irtó aranyos volt.
-Azt hiszem ez kell nekem.-vette le a fejéről és a kasszához ment,ahol az eladó is mosolygott.
-Rendben.Én pedig ezt kérem.-tettem le a szoknyát és most már én fizettem.Elindultunk végre a strand felé.Amikor megpillantottam a rengeteg csúszdát és a sok vízi játékot elállt a lélegzetem.Josh kicsit ijedten nézett rám,mivel már egy perce nem vettem levegőt.
-Jól vagy?-kérdezte aggódva.
-Úristen persze csak ez a sok csúszda és medence!Ááh!Ki akarok próbálni mindent!Most!-rángattam őt az egyik medencéhez és már ugrottam volna bele,amikor visszahúzott.
-Megvesztél?Ruhástól akarsz beugrani?Totál lökött vagy.-nevette el magát.
-Oké,akkor menjünk átöltözni.-rángattam az öltözők felé.Ott magamra kaptam a bikinimet és magamra csavartam egy törölközőt,mert eléggé szégyenlős vagyok,pedig hát nem vagyok kövér,de akkor is.Amikor kicsattogtam az öltözőből Josh már ott állt félmeztelenül és én majdnem hanyatt vágtam magam,úgy áradt belőle a szexiség.
-Készen vagy?-lépett oda hozzám és átkarolta a derekamat.
-Igen.Mehetünk.-mondtam bátortalanul.
-Amúgy a strandon általában bikiniben szoktak lenni,szóval ezt a törölközőt nyugodtan eltávolíthatod magadról.-vette le rólam egy enyhe rántással a törölközőmet.Én eléggé elpirultam,de ő csak tátott szájjal nézett engem.
-Most mit bámulsz?-kérdeztem kicsit flegmán.
-Jaj sajnálom,csak...olyan gyönyörű vagy.-pirult el és közelebb hajolt hozzám.Tudtam,hogy mi fog következni,de nem akartam elrontani ezt az egészet.Túlságosan hamar lett volna.
-Köszönöm..de most már mehetünk?-visítottam és magammal húztam a randi partneremet.Először a legnagyobb csúszdára mentünk fel.Hatalmas volt a sor,de kivártuk a sorunkat.Kettesével lehetett csúszni.Én Josh ölébe ültem,ő pedig szorosan átölelt.Elkezdtünk csúszni és mind a ketten kiabáltunk.Nagyon jó volt.Hatalmas csobbanással értünk a vízbe.Josh hirtelen a hátára kapott és kiszaladt velem a vízből.Én kapálóztam,de ő nagyon erős volt és nem engedett el.Amikor egy nagy medencéhez értünk egyszerűen bedobott,pedig tiltakoztam nem is kicsit.Amikor magamhoz tértem a medence szélére úsztam és megkértem,hogy hajoljon le hozzám.-Auu.Beütöttem a kezemet.Nagyon fáj.-kezdtem el színlelni a fájdalmat.Josh persze egyből odajött.
-Mutasd csak.Remélem nem tört el.-vette kezemet a kezébe és vizsgálni kezdte.Én kihasználva az alkalmat megragadtam a csuklóját és berántottam a vízbe.Elég váratlanul érte és egy nagyot kacagtam,amikor hirtelen valaki megragadta a lábamat és lehúzott a medence aljára.Szerencsére még tudtam levegőt venni,mielőtt lementem volna.Na vajon ki lehetett az a merész,aki le mert húzni a víz alá?Jól figyeljetek.Nem fogjátok elhinni.Hát Josh.(Oltári nagy meglepetést..)Ezt még párszor megismételtük,majd én kifeküdtem napozni,ő pedig bekente a hátamat és ő is lefeküdt mellém.Ezután még nagyon sok mindent kipróbáltunk,majd estefelé hazavitt.Mass házuk előtt kitett és adott egy búcsúölelést,amit nem fogok elfelejteni soha.
*Emily szemszöge*
Liam egy éttermet választott randihelyszínnek.Gyalogszerrel közelítettük meg a helyszínt.Útközben nagyon sokat beszélgettünk és jobban megismertük egymást.Éppen mentünk volna át egy zebrán és én elindultam,amikor Liam visszarántott és én ráestem.Egy másodperccel később egy autó száguldott olyan gyorsan,hogy még ha rohantam volna sem érek át épségben az út másik oldalára.Feültem és körülbelül két percig csak néztem az utat,majd kapcsoltam és észrevettem,hogy Liamen ülök.Gyorsan felálltam és felsegítettem.
-Jaj annyira sajnálom.És köszönöm.-mosolyogtam rá.
-Semmi gond én élveztem.És igazán nem kell semmit köszönnöd.-kacsintott rám.
-Már hogyne kéne!Megmentettél.-néztem a szemébe,de ő csak mosolygott és nem szólt semmit.Hamar odaértünk az étteremhez és nekem elállt a szavam.
-Na de Liam!Ez egy nagyon drága étterem!-néztem rá kétségbeesetten.
-Te ne törődj semmivel csak menj.-nyitotta ki az ajtót előttem.Egy pincérszerű jött oda hozzánk és elvezetett egy külön lefoglalt helyre.Én egy negyed órát gyönyörködtem a tájban és nem győztem megköszönni Liamnek ezt a csodálatos napot.Már amennyi eltelt belőle.Nem voltunk annyira éhesek,így csak pár édességet rendeltünk és két alkoholmentes koktélt.Amíg vártunk a rendelésünkre beszélgettünk.Elmondtuk életünk történetét egymásnak és Massről is esett egy-két szó,hogy miért volt olyan flegma Niallel.Egyszer Liam szép lassan a kezem felé csúsztatta a kezét és lassan,de megsimította.Hosszasan néztünk egymás szemébe,majd az asztalon keresztül közelebb hajolt hozzám.Tudtam,hogy mit akar.És én hagytam magam,hiszen erről álmodoztam már évek óta.Éreztem ajkaimon meleg leheletét.Szája lassan az enyémhez préselődött és nyelvét az én számba dugta át.Tudom,hogy ez totál nyálasan hangzik,de ez így volt.A csókunkat a pincér zavarta meg.Én totál elpirultam,de közben Liamre mosolyogtam,aki viszonozta ezt.Amikor megláttam a kajákat,amiket elénk tettek rávetettem magam.Persze nem szó szerint.Amikor befejeztük az evést,kihozták a koktélunkat is.
-Hidd el,én is.Amúgy ideadod a telefonodat?-mosolygott rám huncutul.Én odaadtam neki és érdeklődve néztem,hogy mit csinál.Amikor visszaadta végignéztem a képeket,azokon nem volt változás.A névjegyzékben pedig megtaláltam a 'Liam' nevet.Rámentem a hívás gombra és nemsokára megcsörrent Liam telefonja.Csillogó szemekkel néztem rá.
-Áh köszi a számodat.-vette ki a zsebéből a telefont és bepötyögött valamit.Gondolom a nevemet.
-Igazán nincs mit..én is köszönöm.Ezt az egész napot.-álltam fel és mentem oda hozzá,hogy megöleljem.Ő is olyan szorosan ölelt engem,ahogyan én őt.
-Na és olyan vagyok,amilyennek képzeltél?-mosolygott rám még mindig,miközben kifizette a rendelésünket.
-Igen.Pontosan ugyan olyan vagy amilyennek képzeltelek.-karoltam belé és már mentünk is haza.Pontosabban Massékhez.
-Akkor jó.Máskor is összejöhetnénk így.Benne vagy?-nézte az eget,miközben ezt kérdezte.
-Még szép.Örülök,hogy megismertelek Liam.És köszönök mindent.-köszöntem el tőle,amikor Massék háza előtt voltunk.Nyomtam az arcára egy puszit és bementem a házba,ahol már javában folyt a mesélés.
.......
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése