*Niall szemszöge*
Este egyedül maradtam a szobában Perrievel.Nem tudtam aludni,ezért az ablakhoz mentem és ott néztem az utcán elsuhanó autókat.
-Átmentem Liamhez.-mondta halkan Pezz,mire én csak felemeltem a kezem és integettem neki.Ezután teljesen egyedül maradtam.A szoba kongott az ürességtől,csak a szétdobált ruhák,fogkefék,cipők és egyéb holmik voltak ott meg én persze.Azon gondolkodtam,hogy hogyan és miért veszítettem el Massiet.Pedig minden olyan jól ment egészen addig,amíg ez az Alex gyerek fel nem bukkant.Miben jobb ő nálam?Azért ő kell neki,mert gördeszkázik,füvezik és rossz fiú?Talán ha én is ilyen lennék visszajönne hozzám?Nem!Nem fogok megváltozni csak azért,mert egy lány nem a romantikusabb fajta pasikra bukik.De szeretem Őt!Ő más,mint a többi lány.Vagány,egy picit szókimondó,de amellett nagyon romantikus is tud lenni és tiszta szívéből képes szeretni.A nagy gondolkodásból egy érintés zökkentett ki.Valaki a vállamra tette a kezét.Lány lehetett,mert elég kicsi és vékonyka keze volt.Ijedten hátranéztem és egy ragyogó sötétbarna,szinte fekete szempárral találtam szembe magam.
-M..Massie?Te mit keresel itt?-néztem rá csodálkozva.
-Ez a szobám.Alex elaludt és mindig lelökött arról a kis ágyról.Ezért visszajöttem.Te miért nem alszol?-lépett mellém és kinézett az ablakon.Egyszerűen képtelen voltam levenni róla a tekintetemet.Ez gondolom neki is feltűnt,mert elég furcsán nézett rám.
-Bocs,én csak..elbambultam.-fordultam el zavartan.
-Igaz?-kérdezte a kinti fényeket fürkészve.
-Mi?-néztem rá értetlenül.
-Amit az interjúban mondtál.Igaz?Csak egy kislány vagyok számodra?-fordult felém és látszott a szemében,hogy ez fáj neki.
-Hát tudod,nem gondoltam komolyan,csak...-magyarázkodtam,de ő csak a fejét csóválta.
-Persze,egyből gondoltam.Csak a harag beszélt belőled és még mindig szeretsz.Fáj,hogy mással látsz,bla bla bla.-mondta,majd egy nagyot sóhajtott és ledőlt az ágyára.
-Haragszol?-suttogtam és leültem az ágya szélére.
-Bármilyen meglepő,de nem.Talán nekünk nem ez volt megírva.Talán később még összejöhet,de talán nem.-magyarázott szorgalmasan.
-Mit érzel most?-feküdtem le mellé és egyre csak a tekintetét kerestem.
-Őszintén?Nem tudom.Sokkal több ez,mint barátság,de nem tudnálak szeretni az interjú válaszod után.Talán ha egyszer sikerül túllépnem rajta,esetleg összejöhet.És különben is nagyon jól érzem magam Alex mellett.-mosolygott erőltetetten.
-Biztos?Nem csak azért vagy vele,mert Ryan ezt akarja?Szereted őt?Szereted legalább fele annyira,mint engem szerettél?-dőltek belőlem a kérdések és bár nem akartam kimondani hangosan,mégis jó érzés volt.Talán választ kaphatok rá.
-Először nem szerettem,sőt egyenesen utáltam.Bármit megtettem volna.Bárki mással jártam volna csak vele nem.De ez már régen volt.Aztán amikor újra találkoztunk láttam a szemében egyfajta csillogást,amit még pici gyerekkorunkban láttam utoljára.Azelőtt,hogy általánosban elkezdtem járni vele.Akkor megmozdult bennem valami.Valami a nagy mélységből,a legkisebb zugból,amiről nem is tudtam,hogy van a szívemben,előtört és betöltötte az egész testemet,sőt még a lelkemre is kihatott egy picit.Rájöttem,hogy mennyire hiányzott és amikor nálunk aludt,nem tudtunk uralkodni az érzelmeink felett.Persze ne értsd félre,nem történt semmi olyan.Mindegy.Szóval egy bonyolult.Remélem nem haragszol.Annyira.-sütötte le a szemét és az ujjaival játszott.
-Persze.Azt hiszem értem és ez miatt igazán nem kell izgulnod,nem haragszok.Én boldog vagyok,ha te is az vagy.De remélem azért egy vacsorát nem utasítasz vissza.-mosolyogtam,mire rám nézett csillogó szemekkel.Kicsit meglepődött volt,gondolom nem erre számított.
-Te...most randira hívsz?-nézett csodálkozva,de láttam a szemeiben egyfajta boldogságot is.
-Este 8-kor a szökőkútnál?-kacsintottam rá,majd villantottam egy mosolyt.
-Rendben.-mosolygott,majd magára húzta a takaróját.
-Nem gond ha veled alszok?Az én ágyam olyan hideg,de itt olyan jó meleg van.-mosolyogtam rá,mire ő csak meredten nézett rám.
-Hát..ha gondolod aludhatsz.-húzódott huncut mosolyra a szája.Befészkeltem magam a takarója alá és összebújtunk.A karját cirógattam,miközben beszélgettünk.Mindenféle dologról.A suliról,a deszkázásról,a zenékről,könyvekről,a szüleiről.Röviden elmeséltük életünk történetét egymásnak.Egészen reggel 4 óráig beszélgettünk.Éppen egy vicces sztori kellős közepén tartottam,amikor hallottam,hogy Mass halkan szuszog.Fel akartam állni,amikor erősen átölelt és nem engedett el maga mellől.Jól esett,így maradtam.Még csak nem is ellenkeztem.Csupán attól féltem,hogy valaki meglát minket.Nem akartam lebukni.Szerencsére senki nem jött be,Mass pedig nem aludt túl sokat.Körülbelül másfél órát.
-Jó reggelt..annyira álmos vagyok.-dörzsölte a szemét,majd rám nézett.-Ugye nem látott meg minket senki?-kérdezte kicsit ijedten.
-Nem,senki.-mondtam kicsit csalódottan,mert arra számítottam,hogy nem fogja érdekelni egy átbeszélgetett éjszaka után.
-Jó reggelt Bikinifenék!-rohant be az ajtón Louis.Én gyorsan kipattantam Mass mellől és álmosan néztem a vígan ugrándozó Louist.
-Te minek örülsz ennyire?-pislogtam rá,majd kimentem a konyhába.
-Ma megyünk ki a strandra!-kiabálta,majd kiszaladt a szobából és boldogította a többieket.
*Alex szemszöge*
Amikor felébredtem már senki nem volt a szobában.Ilyen sokáig aludtam volna?Nehezen kikászálódtam az ágyból és átsétáltam Massék szobájába.Két öreg néni beszélgetett a folyosón,miközben én csak úgy lazán egy szál bokszerben átmentem a szemben lévő szobába.
-Elnézést fiam!-szólt oda az egyik,mire én álmosan ránéztem.
-Tessék?-kérdeztem türelmetlenül.
-Nem vagy szégyenlős?Igazán vehettél volna fel egy normális ruhát.-méregetett a szemével.
-Nem tetszett még látni ilyen helyes pasit,mint én ugye?Ezer bocsánat,de foglalt vagyok.-vigyorogtam.A néni csak értetlenül nézett és éppen mondani készült valamit,amikor Mass kinyitotta az ajtót és felnézett rám.
-Wow!Fel sem öltöztél?Nem bánod ha meglátnak?-mosolygott,de közben elpirult.
-Miért bánnám?Hadd nézzenek csak.Én csakis a tiéd vagyok.-emeltem föl a derekamig.A lábával átkulcsolta azt,én pedig erősen fogtam a combjánál.A falnak nyomtam és úgy csókoltam meg.A két néni még mindig csak minket nézett.
-Nem folytathatnánk ezt máskor?Most mennénk le a partra.-suttogta a fülembe.
-Kérlek,ne most hagyjuk abba.Teljesen rád kapcsoltam.Máskor nem biztos,hogy lesz alkalmunk.-morogtam a nyakába,mire ő csak elnevette magát.
-Egész biztos,hogy lesz.Siessünk,mert a többiek itt hagynak.Már bepakoltam neked.Öltözz fel és induljunk.-ugrott le a földre és betessékelt a szobámba.
-De...gonosz vagy.-vágtam be a durcát,miközben Mass a kezembe nyomta a ruhámat.Ez egy kockás ingből állt,egy kockás nadrágból és ennyi.
-Nem vagyok gonosz!Öltözz!-parancsolt rám és türelmetlenül fölém állt.Még morogtam pár sort,majd elkezdtem öltözni.
-Készen vagyok.-motyogtam,miközben begomboltam az ingem utolsó gombját.
-Szuper.Akkor indulás.-karolt belém,a nagy standtáskát a hátára kapta és lehúzott a recepcióra.A többiek az ajtóban álltak és hangosan nevettek.
-Megjöttek!-tapsolt Perrie és kirohant az ajtón.Kitódultunk az ajtón és a strand felé vettük az irányt.Mindenkinek volt párja,akibe belekarolhatott volna,csak Niallnek nem.Ilyen az élet.Elég könnyen le lehetett csapni a kezéről a csaját.Jobban kellett volna vigyázni rá.Egy önelégült mosoly ült az arcomra,de elég gyorsan le is ment onnan,amikor Mass másik oldalról belekarolt Niallbe.
-Mi van?Ti...-néztem rájuk értetlenül,miközben kibújtam Massie karolásából.
-Kibékültünk.Aztán olyan magányosan ballag itt,hogy még a legfőbb ellensége is megsajnálná.-nézett rám boci szemekkel Massie.
-Hé!Ez így nem ér!Én meg akarok sértődni rád,te meg így nézel.Csaló vagy.-nevettem el magam,majd lehajoltam hozzá és megcsókoltam.Ezután megfogtam a kezét és így mentünk végig a partig,ami nem volt túl messze.Amikor odaértünk,a lányok megrohamozták a napozóágyakat.Mi,pasik pedig csak értetlenül nézetük,hogy lepakolnak,bekenik magukat naptejjel és kifekszenek napozni.
-Hé!Gyertek!Van egy ötletem!-hívott össze Zayn.
-Szerintem tudom,mire gondolsz,de mondd.-vigyorgott Ryan.
-Szóval a terv a következő:Niall,te odamész Masshez és kérsz tőle kaját,közben eljátszod,hogy megcsípett valami.A lányok odamennek hozzád,mi pedig addig ellopjuk a vízipisztolyokat.Miután sikeresen végrehajtottad az elterelő hadműveletet,odajössz hozzánk,mi pedig észrevétlenül a lányokhoz osonunk és lelocsoljuk őket.Na?-mondta izgatottan.Mindenki bólintott és megfordultunk,hogy ellenőrizzük a lányokat,akik már nem voltak az előző helyükön.
-Nocsak,nocsak!Miben mesterkedtek?Kit akartok ti lelocsolni?-állt a hátunk mögött 3 lány Bonnie vezetésével,vízipisztollyal a kezükben.
-Mi csak..nyugi csak vicceltünk.-mentegetőzött Louis.
-Lányok!3-ra!-vezényelt Bonnie,mire minden lány felfelé tartotta a pisztolyt.
-Hátrálni!-kiáltotta Zayn,mi pedig elkezdtünk hátrafelé mozogni,de ott volt még 4 lány.
-1...2...3!-kiáltotta el magát Bonnie és erre a szóra mind a 7 vízipisztolyból ránk irányult a víz.Mi csak szaladtunk,amerre tudtunk.Én álltam a támadást,majd mikor a legkevésbé számított rá,elkaptam Bonniet.Felemeltem és elkezdtem szaladni vele a tenger felé.
-Neee!Tegyél le!!-kiabálta,de közben nevetett és végig a nyakamba kapaszkodott.Amikor már kellő mélységbe értem,de még leért a lábam,elengedtem Bonniet,vagy inkább eldobtam.Ő sikított,majd egy csobbanással elmerült a vízben.Körülbelül 3 másodperc múlva feljött a felszínre és lepocsolt.
-Ez így fair!Te vagy a vezető,így téged kellett bedobni a vízbe.Nélküled a csapat gyenge.Nézd csak.-mutattam a parton rohanó lányok felé.A szerencsésebbek megmenekültek a fiúk karmai közül,de volt akiket elkaptak,köztük Dominica-t,Lexy-t és Ana-t.Körülbelül ott kötöttek ki,ahol Bonnie.Massie,Emily és Perrie pedig szaladtak a fiúk elől.Dominica-t Josh,Lexy-t Zayn,Ana-t pedig Niall dobta a vízbe.Így a parton még ott fogócskázott Harry,Louis,Liam,Ryan,Pezz,Mass és Em.Sikeresen megúszták a támadást.De csak szerencséjük volt.Nagy nevetés közepette kimentünk a partra,ahol egy ismerős dallam csengett.
-Ez Nirvana?-nézett rám Bonnie kerek szemekkel.
-Aha.Ki játssza?-néztem szét,mikor megakadt a szemem Massien,aki ült a leterített pokrócon és gitározott.Mindannyian a hang irányát keresték,de én találtam meg először.Lassan elkezdtem felé sétálni,mire a többiek is követtek.Amikor Mass elé értem,ő rám nézett és mosolygott.
-Énekelj!-tátogta,miközben játszotta a dallamot.
-Mi?-meredtem le.
-Énekelj velem.-mosolygott.Megvontam a vállam,majd egy mély levegőt vettem.Leültem mellé és bekapcsolódtam az egyik kedvenc zenémbe. (Nirvana-The man who sold the world)
"I've must have died alone
A long long time ago
Who knows?
Not me.
I've never lost control
You're face to face
With the man who sold the world"
Egész jó volt,sőt a végére beszállt Ryan,Zayn és Bonnie is.A többiek vagy nem ismerték vagy nem mertek énekelni.Mondjuk a 1D-ről nehezen tudom elképzelni,hogy nem mernek énekelni.Inkább nem ismerték a számot.
-Juj,ez nagyon jó volt!Annyira tetszett!Játszatok még valamit!-tapsolt minket Pezz,mi pedig felálltunk,majd mosolyogva meghajoltunk.
-Lesz ma egy buli.Nem akarunk elmenni?-nézett szét Mass a társaságon.
-Felőlem mehetünk,de akkor haza kell mennünk készülődni.-vonta meg a vállát Ana.
-Rendben.Akkor pakoljunk és irány haza.Vagyis a hotelba.-vigyorgott Louis és semmi perc alatt összepakolt.-Indulhatunk?-vigyorgott,miközben elindult egy kazal táskával a hátán.Minden lány leemelte róla a saját táskáját és így elindultunk visszafelé.
***
-Melyiket vegyem feeel?-nyávogott Mass,mert már körülbelül felvette az összes ruháját,amit elhozott,de mindegyikkel volt valami baja.Így ott állt előttem egy szál fehérneműben és már a haját tépte.-Mindegyikben nagyon szép voltál,de az a rövid fekete tetszett a legjobban.-mosolyogtam rá.
-Várj,felveszem.Kikérem Ryan véleményét is.-kapta fel gyorsan a fekete ruhát és Ryanhez szaladt,aki hozzám hasonlóan végignézte Emily kínlódását.Én lassú léptekkel követtem Masst.
-Ryaaaan!-kereste a bátyját.
-Nem vagyok itt!Hagyjál!-kiabált ki a szobából.
-Szerinted ez jól áll?-szaladt be hozzá a szobába,meg sem hallva a kérését.
-Wow!Hát kurvára dögös vagy benne,de ha nem akarod,hogy minden pasi rád másszon valami szolidabbat keress.De mióta van neked ilyen ruhád?-pislogott rá.
-Ahh kérek Emtől ruhát.-viharzott be barátnőjéhez,mi pedig ketten maradtunk a szoba ajtajában.
-Nem értem a lányokat.Miért akarják ennyire kicicomázni magukat?Nem bálba megyünk.-ráztam a fejem értetlenül.
Ezután Ana jött ki kicsit félénken.Rajta egy fehér ruha volt,fehér cipővel.A haja csak ki volt fésülve és természetes hullámossággal lógott lefelé a hátán.Imádta a fehér színt.Amióta ismerem szinte csak fehér ruhákban van.Mindegy.Ő is csinos volt.Joshoz tipegett,majd megfogta a kezét és várta a többieket.
Ezután következett Perrie.Mindannyiunk,mármint a pasik szája tátva maradt.Olyan tökéletes alakja volt és a ruha is annyira passzolt hozzá,hogy az valami hihetetlen.A hosszú,barna haja ki volt vasalva és szinte derékig leért.A ruhája egy szürke,fodros volt.A derekánál egy barna övvel.A cipője is szürke volt,de mondjuk az senkit nem igazán érdekelt.A hosszú,szép lábai lélegzetelállítóak voltak.Amikor odament Liamhez,ő rögtön megcsókolta,majd átölelte a derekát.
A következő "modell" Emily volt,aki ragyogott a halványbarna színű ruhájában.Pezzhez hasonlóan ő is nagyon gyönyörű volt.Na jó Ana és Lexy is.Magassarkújában szépen odament Ryanhez,aki még mindig nem igazán tért magához a barátnője látványától.Em haja már szinte fájdalmasan szorosra volt fogatva,de nagyon illett hozzá.
Alighogy felocsúdunk,jött Dominica kék miniruhában és hozzá illő cipőben.
-Azta' kurva!-motyogta Harry és nyál csorgatva nézte a feléje tartó barátnőjét.Dominica szőke haja azt hiszem kreppelővel vagy mivel volt megcsinálva.Mindannyian tényleg nagyon szépek voltak,de én csak egy lányra vártam.
A következő lány Bonnie volt,aki amint kilépett az ajtón,az a tűz ami benne égett,mindenkit leégetett.Olyan kisugárzása volt,mint egy igazi magabiztos modellnek.A piros ruha tökéletesen passzolt az alakjához.Mintha csak ráöntötték volna.A haja csak át volt dobva a válla fölött.A piros tűsarkújában méltóságteljesen lépdelt Zayn felé,aki,mint egy igazi rossz fiú várta,arcán kaján vigyorral.Tökéletesen illettek egymáshoz.
Amikor megláttam az ajtóban azt a lányt,akire vártam,a szemem őrült csillogásba kezdett és mint a mesékben,amikor a szereplő pasi meglát egy jó nőt a szeme szívbe alakul át,körülbelül olyan lehettem én is.Mass maradt a fekete színnél,de az a ruha,ami rajta volt és a cipő,azt hiszem akkor sokkot kaptam.Egy hihetetlen érzés fogott el.Mintha csak valami lódarazsak,vagy inkább madarak repülnének a hasamban,közben néha összekoccannak.Életemben nem éreztem olyat,mint akkor.A haja ki volt vasalva és a Pezzéhes hasonlóan a derekát érintette.Mosolyogva jött felém és a sötétbarna szeme szikrázott,gondolom a boldogságtól.
-Gyönyörű vagy.-suttogtam,majd adtam az arcára egy puszit.
-Köszönöm.-tátogta,majd elment mellettem.Értetlenül néztem utána és rájöttem,hogy Niallhez megy,aki valamit suttogott a fülébe,amire Massie automatikusan fülig elpirult.Tudtam,hogy nincs miért féltékenykednem,de Mass az enyém és nem veheti el tőlem senki.Ha pedig egy vetélytársam akad,akkor legyőzöm.A düh tüzétől égő szemekkel fürkésztem őket,majd amikor Mass felém fordult próbáltam nyugodtságot színlelni,de Massie észrevette,hogy nincs minden rendben.
-Mi a baj?-fürkészte az arcomat kétségbeesetten.
-Gyere.-fogtam meg a karját és az egyik sarokhoz húztam,ahol senki nem látott.A falnak nyomtam és mélyen a szemébe néztem.
-Ez fájt?Miért szorítottad ilyen e....-a szemembe nézett és elállt a szava.
-Szereted őt?-kérdeztem kissé idegesen.
-Mi van?-kérdezte értetlenül.
-Van köztetek valami?Látom,hogy hogy néz rád és te is úgy nézel rá.-folytattam,de egy pillanatra sem vettem le a szemem róla.
-Te...most féltékeny vagy?Hogy lenne közöttünk valami?Hiszen szakítottunk.Egyszerűen csak kibékültünk,de az nem azt jelenti,hogy össze is jövünk egyből.Téged szeretlek és ez így is fog maradni végig.-simogatta meg az arcomat,de én megszorítottam a csuklóját.Hirtelen felindulásból törtét.Én nem akartam bántani.
-Hé!ez fáj!Eressz el!Mi van veled?-nézett rám mérgesen,miközben próbálta lefeszegetni az ujjaimat a csuklójáról.
-Te csak az enyém vagy.Megértetted?-kiabáltam,de észrevettem Massie szemében egyfajta félelmet.Befejezte az ujjaim feszegetését és erőtlenül a földre esett.Fejét lehajtotta és a piros szőnyegen nemsokára könnycseppek mintázódtak.
-Hé,én..én nem akartalak megijeszteni és nem akartalak bántani....egyszerűen csak....-emeltem fel a fejét,de amikor megláttam a szemét,nem tudtam mit mondani.
-Ti meg mit csinálok itt?-kérdezte egy ismerős hang,mire mind a ketten ránéztünk.A szívem vadul kalapált és fogalmam sem volt,hogy mit mondhatnék.
..............
Remélem tetszik!:))) 3 komment után folytatom!:)))
Nagyon jó lett :)
VálaszTörlésGyorsan kövi részt. :)
Köszi.:) Sietek.:)
TörlésUh.. Jó lett ;) :P <3
VálaszTörlésjuuuj*__*ez de jó lett!!nagyon várjuk a folytatást:) és az új dizájn is tetszik:D <3
VálaszTörlés